Melyik csoportos önismereti módszert válasszam?

Röviden a lényeg a pszichodrámáról, a családállításról és a bodywork-ről

Valószínűleg ez a kérdés benned is megfordult már, talán nem is egyszer, mert amikor önismeretre adod fejed, bizony szeretnél valami alapján csoportot választani. De mégis mi alapján?

 

Mielőtt azonban erre kitérnék, először beszéljünk magáról az önismeretről. Mikor kezd el egyáltalán valaki önismerettel foglalkozni és miért?

A legtöbben akkor kezdtünk el önismerettel foglalkozni, amikor úgy éreztük, valamin nem tudtunk túllépni. Lehetett ez egy konkrét helyzet vagy történés, és ennek érzelmi megélése, amit nem tudtunk elfogadni, elgyászolni, vagy megbocsátani és túllépni a bennünk ébredt haragon, fájdalmon vagy egyéb nehéz érzéseken. De arra is van sok-sok példa, hogy valaki ismételten hasonló helyzetbe kerül újra és újra, s nem találja a kiutat. Egy felnőtt már jobb eséllyel képes felismerni, ha vannak olyan berögzült viselkedéseink vagy kapcsolódási mintáink, amik korlátozzák vagy megakadályozzák abban, hogy jól tudja érezni magát a bőrében.

 

Az önismereti módszerek abban segítenek, hogy ezeket a helyzeteket átírjuk.

A csoportos önismereti módszerek közül a leghosszabb múlttal a pszichodráma rendelkezik, története az 1930-es évekig nyúlik vissza. A pszichodráma, és a csoportos módszerek legtöbbje az ún. mintha térrel dolgozik. Ha pszichodrámán úgy döntesz, hogy te szeretnél játszani és a főszereplőként segítséget kapni a terapeutától és a csoporttól, akkor az fog történni, hogy behozod és megrendezed azt az aktuális élethelyzetet, ami gondot okoz és amin túl szeretnél lépni.

 

Szóval, mi történik pontosan egy pszichodráma csoporton?

A drámajátékban az élethelyzeted szereplőit a csoporttagok személyesítik meg. A főszereplő neve protagonista. Ha főszereplő vagy, te adsz mondatokat a szereplőknek, s a párbeszédekben megélheted azt a helyzetet, amin az életben elakadtál, s amire akkor és ott nem volt jó megoldás. Szerepcserékkel épül fel a játék. Kimondod, amit gondolsz, aztán belebújsz a párod, kollégád, testvéred szerepébe, bőrébe, s onnan válaszolsz. Amikor így felépül a helyzet, akkor dramatikus eszközökkel segítenek tovább lépned, például ránézel kívülről a helyzetre. Ezen játék során akár kimondhatsz olyan dolgokat is őszintén, amiket az életben belül megéltél, de nem tudtál kifejezni.

Átéled, amit a valós élethelyzetben átéltél. Lehet erős érzések is felszínre törnek, ami hatására képes leszel továbblépni. Az érzelmi átélés és katarzis segít abban is, hogy az életedben, a következő hasonló esetben új megoldásokat tudj választani. Az eredendő okok feltárása legtöbbször a gyerekkorba vezet vissza, ahol a szülőkkel, testvérekkel, tanárokkal alárendeltségi viszonyokban nem tudtuk, nem fejezhettük ki magunkat, s az ebből fakadó mintáink, elfojtásaink felnőtt életünkben folyamatosan problémákat okoznak, és tulajdonképpen helyettünk döntenek egy-egy helyzetben.

Talán hallottál már a családállításról is.

Ennek gyakorlata pár évtizedre nyúlik csak vissza. Itt a csoporttérben a családrendszerből fakadó mintákkal dolgoznak. Van valami, ami a felmenőktől az ő életükből áttükröződik a leszármazott életébe. Lehetnek ezek megmagyarázhatatlan sorscsapások, kapcsolati és anyagi viszonyok. Olyankor érdemes ezeket a családállítás módszerével megközelítened, ha ezen mintáknak nyoma sincs a felnövekedéskori családodban.

Például a családodban anyagi biztonságban nőttél fel, s az anyagi dolgokat természetesen kezelték otthon, nem ítélték el a gazdagokat, s nem kuporgatták a pénzt. Viszont te, a felnőtt életedben mégis azt tapasztalod, hogy nem tudsz tartalékot képezni, vagy erősen szorongsz, ha valamibe – akár csak kisebb anyagi terhet jelentő dologba – belevágsz. Ilyenkor akár az is lehet mögötte, hogy valamely ősöd élete során kemény munkájával megszerzett ingóságait elveszítette. Családállításon sokféle helyzet felbukkanhat, s a csoport terében átélt élmények, felismerések segítenek meghaladni a belső meggyőződéseket.

A cikk szerzője:

Visi Márton

Visi Márton

Integrál szemléletű Önismereti mentor, képződő Bodywork asszisztens

Bővebben az alábbi oldalon olvashatsz rólam: integralmentoring.hu
`

A pszichodráma egyik lényege:

“Az érzelmi átélés és katarzis segít abban is, hogy az életedben, a következő hasonló esetben új megoldásokat tudj választani.”

S hol a helye a bodywork-nek az önismereti módszerek között?

A bodywork tág keretű módszer. A testben tárolt emlékeken keresztül indul, viszont a testen túl, elsősorban a tudattal, és a tudat mozdításával dolgozik. Az egyén tudata nagy mélységekbe tágulhat, így nyílhat a családrendszerre. A test megőriz a lenyomatokat nemcsak kora gyermekkorból, hanem fiatal felnőtt éveinkből is. A bodywork fő területe a fent említett két módszerrel lefedett időszakok közti terület.

 

Mikor érdemes ezt, a mozgás- és táncterápiából kinőtt önismereti módszert választani?

Míg a pszichodrámával addig juthatsz vissza, ahol már beszéddel ki tudtad magadat fejezni, a családállítás pedig főként az előző generációk tagjai közt történtekkel foglalkozik, a születésed előtti időkkel, addig a Bodywork-kel a születésünk körüli időszakhoz és a fogantatástól a magzati léten át az életünk első egy-két évében gyökerező, mélyen berögződött mintákhoz is el tudunk érni, ahol át tudod írni azokat, és feltöltheted, korrigálhatod az esetleges hiányokat.

Ez az az időszak, amkor még nem alakult ki a beszédközpont és a szövegértés, ezért az itteni elakadásainkat nem is lehet semmilyen verbális technikával elérni. Ide csak a bodywork, vagy más módosult tudattal dolgozó terápiás technika ér le, mint a hipnózis vagy a KIP.

`

A bodywork módszerrel elérhetőek a születés körüli és utáni traumák is:

“Ez az az időszak, amkor még nem alakult ki a beszédközpont és a szövegértés, ezért az itteni elakadásainkat nem is lehet semmilyen verbális technikával elérni.

Ide csak a bodywork, vagy más módosult tudattal dolgozó terápiás technika ér le, mint a hipnózis vagy a KIP.”

Honnan tudhatod, hogy van-e dolgod ezzel az időszakkal, hogy itt kell-e keresni felnőtt életproblémáid gyökérokait?

Nézzük meg, mi történik ebben a korai időszakban az egyén fejlődése során, mi hat rá kívülről! Ha az ember fejlődését egy fa felcseperedéséhez hasonlítjuk, a korai évek a fa csemete korához hasonlíthatóak. Ha jó táptalajba teszik a magot, ha megfelelően öntözik, és védik széltől, szélsőséges időjárástól, akkor később, megfelelő időben kiültetve jó eséllyel fog szép fává terebélyesedni. Ellenben, ha nem megfelelő a táptalaj (pl. erdei talajon honos fát szikes földbe ültetnek, stb), vagy ha a csemetekert árnyékos sarkába rakják, holott napfény kedvelő a növény, annak valószínűleg tartós hatása lesz a későbbi növekedése és élete során.

Hasonlóan emberként, ha fogantatásunk körül, anyánk, apánk bizonytalan abban, hogy jókor érkezünk-e az életükbe, vagy igazából nem akarnak minket, és lehet egész életünkben valamifajta ős-bizonytalanságot élünk meg a kapcsolatainkban, pl. tudattalanul azon rágódunk: kellek-e egyáltalán valakinek?

Vagy befolyásolhat minket az is, hogy a tágabb család hogyan fogadta a leendő gyermek, azaz a mi érkezésünket: „ha ezzel az emberrel házasodsz össze, többet ne is lássalak”, „ide nekem ne szüljél” – mondhatta akár valamelyik nagyszülőnk, aki a fiatal anyukánk, apukánk anyósa, apósa. S vajon mit él meg ilyen esetbe egy anya, aki a szíve alatt hordozza magzatát?

A születés és annak körülményei mélyen beleivódnak idegrendszerünkbe.

Például, ha császármetszéssel születtünk, úgymond nem kellett megküzdeni, együttműködni szülőanyánkkal. Lehet felnőttként is titkon azt várjuk, hogy majd valaki kiment minket “kívülről”. „Majd valahogy megoldódik, én nem teszek érte”. Sokféle, életünket alapjaiban meghatározó dolog történhet születésünk körül.

Például:

  • ott volt-e velünk anyukánk fizikailag, érzelmileg életünk hajnalán?
  • Vagy 3 hónaposak voltunk, mikor már kellett mennie dolgozni?
  • Szorongó anya volt-e, vagy énekelt nekünk?
  • Sikerült-e összehangolódnia velünk, vagy úgy viselkedett, mint a korábban született testvérekkel. Esetleg szakkönyv szerint etetett.
  • Elárasztott-e “szeretettel”, ami nekünk már túl sok volt?
`

Neked az a világ, aminek te látod:

“Ezek az élmények és alap minták felismerésekkel, szavakkal, kimondással nem írhatóak felül. Mélyek. Mélyek, mint egy folyómeder.

Annyira megszokottak, természetesek számunkra, hogy amíg mást nem látunk, tapasztalunk, addig azt hisszük: a világ és az élet ilyen.”

Ezen körülmények felnőttként meghatározhatják, merünk-e bízni, hogy párunkra számíthatunk-e, hogy, ha kapcsolatban élünk is, tartós belső megélésünk a magány, hogy képesek vagyunk-e saját magunkra ráhangolódni. Mély hiányainkat esetleg pótszerekkel, túlevéssel, függőségekkel pótoljuk?

 

Az elraktározott mintázatok testi, zsigeri szinten hatnak, színezik át érzelmeinket.

Itt kereshetőek annak okai, és nyomai, hogy elevenek vagyunk-e, vagy örökké visszahúzódunk, esetleg rendszeresen elutasítóan viselkedünk. Ezek az élmények és alap minták felismerésekkel, szavakkal, kimondással nem írhatóak felül. Mélyek. Mélyek, mint egy folyómeder. Annyira megszokottak, természetesek számunkra, hogy amíg mást nem látunk, tapasztalunk, addig azt hisszük: a világ és az élet ilyen.

A belső minták gyakran évekig, évtizedekig sem mutatkoznak meg különösebben életünkben, szinte búvópatakok, majd hirtelen, például egy közeli kapcsolat elvesztése, vagy egy komolyabb változás egyszer csak felszínre hozza őket. A bodywork módszerével ezen mintázatokat biztonságot adó csoporttérben közelítjük meg, s fokozatosan töltheted fel, és írhatod át őket, aminek végeredményeként szabadabban élheted az életed, és rugalmassabbá válhatsz kapcsolataidban.

Hamarosan induló bodyworkcsoport: