Az emberszabású majmok ébren töltött óráik egyötödében kurkásszák közeli társaikat. Na és mi, emberek vajon mennyi időt töltünk érintéssel? És hogy hatnak az érintések a társas együttműködéseinkre, a csapatszellemre, a tanulmányi eredményeinkre vagy akár a gazdaság teljesítményére? Ezekre a kérdésekre kerestünk és találtunk magyarázatokat. 

Az állatvilágban szétnézve azt tapasztaljuk, hogy az emberszabásúak ébren töltött napjaik 10-20%-át egymás érintésével, kurkászásával töltik. Az emberi társadalmakra vetítve azonban számos kulturális különbség tapasztalható ezen a téren. 

Már az 1960-as években is tanulmányozták a baráti interakciók sajátosságait, Sidney Jourard például kávéházi megfigyelései alapján szűrt le meghökkentő dolgokat. Angliában az együtt kávézás például nem jár fizikai érintéssel, míg az USA-ban egy-egy kávézás során kétszer is érintkeztek az emberek egymással, főleg ha lelkesedésüket fejezték ki valamivel kapcsolatban. Ezzel összehasonlítva Franciaországban akár 110-szer is egymáshoz értek a beszélgető barátok egy óra alatt, míg Puerto Rico-ban ez a szám a 180-at is elérte. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a magyar társadalom baráti érintés-rátája jelenleg milyen trendeket követ, hiszen erre jelenleg nem áll rendelkezésünkre semmiféle adat.

Több érintést kapó csapatok jobban teljesítenek

Fotó: .shock

 

Az érintésnek gazdasági hatásai is vannak, mégpedig a bizalom és a nagylelkűség területén. Robert Kurzban „fogolydilemma” játékában a résztvevők arról dönthettek, hogy egy meghatározott pénzösszegért kooperálnak vagy inkább versenyeznek egymással. A játék kezdetén a kísérletvezető random módon kiválasztott résztvevők hátát érintette meg röviden. Megfigyelték, hogy az ezen érintésekben részesülők sokkal inkább törekedtek az együttműködésre és a nyeremény egyenlő szétosztására, mint azok a kutatási alanyok, akik nem kaptak érintést a hátukra.

A sportban is megdöbbentő eredményeket tulajdoníthatunk az érintésnek: azok az NBA kosárcsapatok, ahol a játékostársak többet érintették meg egymást, több meccset is nyertek.

Az oktatás sem maradhatott ki a vizsgálat tárgyai közül: Nicolas Gueguen pszichológus azt tanulmányozta, hogy amikor a tanárok barátságok módon érintik meg diákjaikat, azok 3-szor bátrabban szólnak hozzá az órákhoz és fejezik ki önállóan a gondolataikat. 

A fentebbi kutatások csak pár példa arra, hogy a mindennapi életünk során “begyűjtött” érintések igen nagy mértékben járulhatnak hozzá társas kapcsolataink és személyes teljesítményünk sikereihez. Bár jelen cikkünk forrása nem tér ki rá, mégis felmerül a kérdés: vajon mi állhat mindezen jelenségek hátterében? Vajon mi köti össze ezeket a pozitív tendenciákat? Saját hipotézisünk szerint mindennek köze lehet ahhoz a tényhez, hogy az érintések nagyban támogatják a biztonságérzetünket és a jutalmazásért felelős agyi területeket, így tehát az érintések által létrehozott érzelmi biztonságban feltehetően jobb teljesítményre vagyunk képesek.    

 

Szerző: Kálmán Móni

Szerkesztő: Göncz Diána

Forrás: Hands On Research: The Science of Touch