Különleges időkben élünk, és a reakcióink is különlegesek lehetnek a napok eseményeire. A sírás azonban nagyon is normális, és feltehetően egyidős az emberiséggel. Van azonban pár igencsak meglepő kutatási eredmény a sírás előfordulásáról, értékeiről, illetve figyelmeztető jeleiről. Mi most ezekből szemezgetünk tizenötöt.
Az 1967 óta megjelenő Psychology Today ismeretterjesztő szaklap számos, sírással kapcsolatos kutatást gyűjtött össze, mi most a legérdekesebb eredményeket és tanulságokat osztjuk meg:
1. A sírás 5 leggyakoribb oka:
- Veszteség (például halál, szakítás)
- Tehetetlenség
- Fizikai fájdalom vagy kényelmetlenség
- Empátia (együttérzés valaki más érzelmi reakcióval)
- Különösen megérintő helyzet, öröm
Fotó: Ismeretlen
2. Fiú és lány csecsemők semmiféle különbséget nem mutatnak a sírás terén.
3. Felnőtt nőknél és férfiaknál azonban már más a helyzet: míg a nők átlagosan 2-5 alkalommal sírnak havonta, ez a szám a férfiak esetében inkább a 0 és az 1 között mozog. Azt is kimutatták, hogy ez a különbség a gyermekkor vége felé kezd kialakulni, feltehetően a különböző szocializációs normák miatt, hiszen a fiúkat sokkal gyakrabban utasítják arra, hogy ne sírjanak.
4. Természetesen van összefüggés személyiség és sírás között: empatikusabb emberek gyakrabban sírnak mind „pozitív”, mind „negatív” élethelyzetekben, mint akik kevésbé empatikusak. Neurotikus emberek viszont inkább „negatív” szituációkban sírnak többet, a „pozitívakban” viszont már nem.
5. A jellemző kötődési stílusunk is nagyban befolyásolja sírási „szokásainkat”: az elkerülő kötődésű emberek jóval ritkábban sírnak, mint akár a biztonságosan, akár az ambivalensen kötődők.
6. Demokratikus, gazdagabb országokban többet sírnak, mint más országokban.
7. Repülőn nézett filmek esetében az átlagosnál gyakrabban sírunk. Az még nem tisztázott, hogy ez a légnyomáskülönbséggel, esetleg a repülés során érezhető sebezhetőséggel vagy a kicsi, zárt térrel van-e összefüggésben.
8. Ha valakit látunk sírni, akkor az megváltoztathatja róla a megítélésünket: egyfelől empatikusabbnak, megbízhatóbbnak és kevésbé agresszívnek látjuk őt, másfelől viszont érzelmileg labilisabbnak is „címkézhetjük” az illetőt.
9. A sírás megítélésében fontos szerepe van az adott környezetnek is: munkahelyen jóval negatívabban értékeljük a síró személyt.
10. Sírás után az emberek 50%-a valóban jobban érzi magát.
Fotó: Kat / Unsplash
11. 10% azonban sajnos épp rosszabbul.
12. Az, hogy egy sírás segít-e rajtunk, nagyban függ a körülöttünk lévőktől: ha ők segítő és támogató közeget tudnak biztosítani számunkra, a sírás után nagyobb valószínűséggel érezzük magunkat jobban.
13. A terápiás ülések 15-30%-ában fordul elő sírás. (Feltehetően a kliens és nem a terap esetében – Szerk. megjegyzése 🙂
14. Terápiás ülés során történő sírások nagyobb eséllyel tekinthetőek „hasznosnak”, hiszen az érzelmek kifacilitálása a sikeres terápiák egyik fő jellemzője.
15. Míg a sírás sok esetben, például erős stressz vagy trauma esetén, hasznosnak és jótékonynak tekinthető, fontos észrevenni azt is, ha valaki a környezetünkben (vagy akár saját magunk) az “átlagosnál” többet sír: ez ugyanis lehet a depresszió vagy olyan mértékű szorongás jele, ami miatt szükséges lehet egy segítő szakember bevonása.
A fenti 15 kutatási eredmény persze átlagokról számol be, és mint tudjuk, az emberi psziché nem fekete vagy fehér, így egyéni különbségek gyakran előfordulnak. Szóval szerintünk senki ne ijedjen meg, hogyha nő létére ebben a hónapban még nem sírt, vagy ha férfiként kicsit többször törölgeti a könnyeit, mint a nagy átlag. Ahogy egy fentebbi pontban már kifejtettük, fontos, hogy figyeljük az adott élethelyzetet-kontextust, amiben éppen vagyunk (vagy vannak szeretteink), így jó eséllyel érzékelni fogjuk, hogy mikor van szükségünk külső segítségre, és mikor elég csak „élveznünk” a sírás jótékony-feloldó hatásait.
Forrás:
Psychology Today – 13 Surprising Scientific Findings About Crying
Psychology Today – When Crying is Good for You
Szerző:
Göncz Diána